„Szemet szemért”, vagy „Ne ölj”? Két kérdés, ami az egész világon egymásnak feszül, így nálunk is. Hazai felmérések szerint az emberek nagy része támogatja a 26 éve eltörölt halálbüntetést, az EP-be készülő SMS párt pedig népszavazásra vinné az ügyet.
Magyarország történetét végigkíséri a halálbüntetés alkalmazása: Szent Istvántól Mátyásig különféle bűncselekmények elkövetőit sújtották vele. Majd – más országokhoz hasonlóan – korszakonként változó volt a támogatottsága, amit mindig is nagyban meghatározott az aktuális közbiztonság érzete, pontosabban a közhangulat.
Főleg a drasztikus, egész országot sokkoló bűnügyek kapcsán zúdulnak fel újra, illetve törnek a felszínre azon vélemények, amelyek ebben látják az emberölések elrettentő erejét. Gondoljunk például a közelmúlt legmegrázóbb tragédiáira, a Bándy Kata-gyilkosságra, vagy a Szita Bence-ügyre. Tehát a viták állandóak erről a büntetési módról azóta, hogy hazánkban, 1990-ben alkotmányellenesnek nyilvánították. Jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdések össztüzében ütköznek a két, egymással szemben álló nézet képviselői.
De vajon kik vannak többen? 2001-ben a halálbüntetés támogatottságát vizsgálta a Tárki, reprezentatív közvélemény-kutatásából több mint 60%-os igenlésre derült fény. Egy Közép-Európai felmérés pedig ennél is magasabb számot, 68%-ot mért.
Több párt is felvetette már az esetleges visszaállítás lehetőségét. A Seres Mária Szövetségesei (SMS) az Európa Parlamentbe akarja vinni, hogy a tagállamok maguk dönthessenek róla, népszavazással. A párt országos listavezetője, az egykori sárszentmihályi polgármester, Tóth Tamás személyesen is érintett a témában: fia 22 éve brutális rablógyilkosság áldozata lett.
